Hadisírok

Régészeti ásatás a Nagytemplom udvarán! Az elmúlt hetekben régész és anthropológus szakemberek irányításával Sajószentpéter múltjának új és eddig ismeretlen részletei után kutatnak a Sajószentpéteri Református Nagytemplom udvarában.

Hadisírnak minősülnek az olyan sírhelyek, ahol a fegyveres erőkhöz tartozó személyek, fegyveres összetűzések következtében elesettek, hadifogságban elhunytak, illetve polgári elhurcoltak nyugszanak, beleértve az egyéni és közös sírokat, jeltelen sírokat, illetve az előbb felsorolt eseményekhez kapcsolódó emléktáblákat, emlékműveket és -jeleket. Ideális esetben a hadisírokkal szemben kívánalom a felismerhető állapotban való fenntartás, amibe beletartozik, hogy azonnal felismerhető legyen a sír katonai jellege, olvashatóak legyenek az elhunytak nevei, rendfokozatuk, állampolgárságuk, születési és elhalálozási időpontjuk és hogy hol estek el. Természetesen ezek az adatok sok helyen hiányoznak, hiszen sokszor lehetetlen őket kideríteni. A hadisírok fenntartását nemzetközi egyezményekben is szabályozzák, az egykori hadviselő felek területén gyakran kölcsönösen fellelhetők, pl. követve a frontvonal változását. Ezekben az egyezményekben általában kötelezettséget vállalnak a másik fél tájékoztatására, lehetővé teszik a kutatómunkát, látogathatóságot biztosítanak és kicserélik a nyilvántartási adataikat. Az egyezmények részei még a sírhelyek méltó körülmények közti fenntartásának biztosítása, a vallási szempontok figyelembe vételével. A szerződő felek határozatlan időtartamra, ingyenesen biztosítják azon területek használatát, ahol a hadisírok fekszenek. Az exhumáláshoz az egyik fél kérelme és a másik fél beleegyezése szükséges, megkérdezve az esetleges harmadik felet is. A nemzetközi egyezmények követik az egyes országok törvényi előírásait, így a felsorolt tételek megjelennek a helyi törvényekben is.

A különböző katonai konfliktusok során elesett emberek összességét, tekinthetjük háborúban elhunytaknak. A háborús veszteségek alatt, így nem csupán a katonákat értjük, hanem a civil lakosságot is. A XX. és XXI. század háborúiban inkább a civil lakosság vesztesége a nagyobb. Így a háborús veszteségeket okozó eseményeket több kategóriába lehet sorolni.

A Hmelnickij megyei Szlavuta városban, valamint a Luganszki megyei Brjanka településen elhunyt magyar és más nemzetiségű hadifoglyok emlékére létesítendő emlékművekről, valamint a folyamatban lévő hadisírgondozó munkálatokról további részletes tájékoztatást hallottunk a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban az Ukrajna Budapesti Nagykövetsége által rendezett sajtótájékoztatón. Az elmúlt két világháborúban csaknem egymillió magyar katona halt meg a frontokon harcokban, hadifogságban vagy betegségben. Az áldozatok emlékének méltó megörökítése céljával a Magyar Köztársaság Kormánya több országgal kötött kétoldalú kormányközi megállapodást.

Ez a lista azoknak a magyar katonáknak a nevét tartalmazza, akik a két hivatalos nagy adatbázisból kimaradtak