hadtortenelem.lap.hu / 1640-től 1789-ig

A három uralkodó 1700-ban - kihasználva az alkalmat, hogy a több európai hatalom a spanyol örökség kérdésével van elfoglalva - támadásra szánta el magát. A dán hadakat Holstein megszerzésére, a lengyeleket Livónia birtokbavételére, az oroszokat Észtország bekebelezésére küldte uralkodója a svéd seregek ellen.

A spanyol örökségre a felmenő rokonság alapján három dinasztia formált jogot: mindenekelőtt az osztrák Habsburg-, továbbá a francia Bourbon- és a bajor Wittelsbach-ház. Az örökség nagyságára tekintettel kezdetben egy kompromisszumos felosztási terv készült, miként részesülhet a Spanyol Birodalomból I. Lipót császár másodszülött fia, Károly főherceg, XIV. Lajos király másodszülött unokája,

A szultán erre Velence helyett Nándorfehérvár (Belgrád) felé indította útnak hadait, megerősítette az Oszmán Birodalom északi határvidékein levő csapatait, és felkészült a Habsburg Birodalom elleni újabb háborúra. Összesen a szokásos nagyságrendű, mintegy 150 000 fős oszmán haderőt állított ki. A Habsburg Birodalom legfelsőbb hadvezetése 125 000 fős hadilétszám kiállítását rendelte el.

Az osztrák-török háborúra, a Habsburg Birodalomnak a Balkánon való lekötöttségére tekintettel V. Fülöp spanyol király úgy vélte, kedvező az időpont, hogy módosítsa a spanyol �örökösödési" háborút lezáró békekötés által teremtett helyzetet.